11.Kiszombor, Rotunda
6775 Kiszombor, Szent István tér
A rotunda nemcsak Magyarország, de egész Európa legszebb hatkaréjú körtemploma, amely a 13. század elején épülhetett. Átvészelve a török időket, a község újratelepülése után kicsinynek bizonyult. A kamara előbb 1744-ben fatornyos hajót, 1776-ban barokk templomot épített hozzá. Ennek megrongálódása miatt 1910-ben a körtemplom elé neoromán templomot emeltek. Az 1980-as években elvégzett műemléki helyreállításkor a rotundát leválasztották a templom hajójától és eredeti állapotában állították helyre.
Műemlék: A kívül kör, belül hatkaréjos kiképzésű, késő román stílusú, de korai gótikus jegyeket is magán viselő rotunda a dél-magyarországi romanika egyetlen, teljes épségben megmaradt emléke. Európában összesen még négy ehhez hasonló körtemplom ismert, ezek közül a legnagyobb és legszebb a kiszombori. A 2-2,5 m széles karéjok között kecsesen az ég felé futó életfa-motívumok (Fettich Nándor szerint „A keresztre feszített, kivégzett Krisztus jelképes ábrázolása ez az írni-olvasni nem tudó, de ősidők óta jelképekben gondolkozó nép egyszerű gyermekei számára.”) tagolják a tért. A kis templom impozáns összhatását növeli a délkeleti és délnyugati karéj ikerablaka, valamint a keleti karéjban található, az Alföldön szintén kuriózumnak számító 13-14. századi gótikus freskósor, melynek első elemei bizonyosan a rotunda építésével egyidejűek. A boltozatot utólagos, 18. századi parasztbarokk freskók díszítik.
Így történt:
A kívül kör, belül hatkaréjos
kiképzésű forma kuriózumnak számít az európai építészetben. A
kiszombori mellett ilyen csak a Felső-Tisza melletti Karcsán és
Gerényben található, valamint hasonlónak nyomait fedezték fel Kolozsvár
mellett, és a felvidéki Jánoshegyen. Máig nem tudható, kik és miért
építettek ilyen architektúrájú templomot a Maros mellett. Ennek az
építészeti megoldásnak az eredete ugyanis keletre vezethető vissza: a
Kaukázus vidékén a 8-10. század között számos hasonló kiképzésű, tehát
kívül kör, belül hatkaréjos körtemplom épült. Rejtély, mi köti össze Kiszombor 13. század eleji körtemplomát az ősi örmény királyi városban, Aniban álló 9-10. századi Szent Gergely templommal,
melynek belső kiképzése kísérteties egybeesést mutat a zombori
temploméval. Egy azonban bizonyos: a török hódoltság idején a
megszállók a többi keresztény emlékkel szemben nemcsak hogy nem
rombolták le az épületet, hanem azt szakrális célra használták is, ami
egyértelmű bizonyítéka a körtemplom keleti eredetének. Talán szintén a
keletre mutató kapcsolatnak lehet késői nyoma, hogy a templom tornyát a
19. század végéig bizánci kettős kereszt díszítette, miként a keleti
karéj freskójának Antiochiai Szent Margit ábrázolása is, amely
bizonyíthatóan a legrégebbi freskó Zomboron, és minden bizonnyal
egyidős az épülettel.
Még: http://muvtor.btk.ppke.hu/romanika/kiszom.htm
Itt is voltunk a hétvégén:)
